+36 20 323 4679
tegyjot@tegyjot.hu

Blog

Őszi varázs

Úton vagyok a Szent László kórhaz Haematológia osztálya felé. Közben merengek és csendben figyelem az elsuhanó táj szépségeit. Már gyerek koromban is szerettem a frissen szántott fekete föld illatát, a hűvös idővel együtt érkező varjak károgását. Szántások, vetések sora húzódik az autópálya két oldalán. Egy ismert rádióra hangolt a sofőr, politikai műsor megy éppen, ami nem igazán foglalkoztat és nem is figyelek igazán oda, szinte csak azt hallom, hogy valaki beszél az éterben. Sokkal inkább érdekel az a csoda, amit az ablakon túl vélek felfedezni. Látom az őzek csoportjait, akik merészen elő-elő bukkannak és falatoznak az imitt-amott még zöldellő fűből és az aprócska patájukkal „kiguberált“ gumókból élvezettel habzsolnak. Mellettük pár méterre egy nyuszi család éppen a reggelijét majszolja el.  Látom a füstölgő üzemeket a háttérben; óriási füstfelhőket szórnak szét az égbe. Mögöttük a hegyvonulatok halvány sora látszik: ha jól megerőltetem a szemem, csak akkor látom. A fák kopár sora suhan velünk együtt. Már nem díszítik őket színes falevelek. Remek alkalom ez. Minden egyes utazásom során minden szépséget felfedezek. Ha nem lenne ez körülöttem, talán nem is viselném el ezeket a napokat.

Fáradt vagyok! Keveset aludtam, mert mindig izgalommal tölt el a tudat, hogy kontrollra kell mennem. Nagy baj nem lehet, de mégis izgulok és mélyen belül félek. Minden alkalommal pozitívan térek haza, bár sokszor a sok beteg látványa kedvem szegi. Lassan célba érünk és mehetek is a szokásos kanül feltöltésre és vérvételre. Ma különösen sok beteg volt, Hosszú kígyózó sor oszlopos tagja voltam. Nem unatkoztam, mert egy kedves idős Úriember társasága kicsit jobb kedvre derített. Elmondta, hogy a sálat nem veszi ki a nyakából, mert ő úgy elegáns és a Sztankai István féle elegance vonalat képviseli és visszajön ez a divatba. Kedves bácsika volt. Minden alkalommal szerzek magamnak egy-két barátot. Szeretek mások arcára mosolyt csalni.

Draga leányzók dolgoznak a vérvétel részlegen. Kedvesek, mosolygósak és emberiek. Megtörtént aminek megkellett: kanül átmosva, vár az ampullákban, az eredmeny a kézben! NEGATIVE! Visszaültem az iroda elé és vártam a sorom. Hamar sorra is kerültem. Roppant kedves Doktor bácsim van. Elmondta, mire figyeljek oda, legyek még türelmes! Félve, de megkérdeztem, hogy a kanültől mikor szabadulok meg végre? Erre az volt a válasza, hogy most! Pillanatok alatt, teljesen fájdalommentesen kivették a kolléganője segítségével – akit szintén nagyon szeretek -, és ezzel megszabadultam fél év kellemetlenséget okozó kis gonosz társamtól! Bye-Bye Kanül! Soha többé!! Kezemben a papírokkal, a családot gyorsan megnyugtatva telefon hívásaimmal, megfordultunk és nyomás haza! December 11-ig pihenő!

Elmondani nem tudom, most milyen nyugalom van a lelkemben!

Boldog vagyok! Köszönöm, hogy szántatok rám egy kis időt.

Sok – sok puszi!

Anida

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás