Bevallom, már írni szerettem volna egy bejegyzést. El is kezdtem, de aztán valamiért lusta voltam befejezni… 🙂 Ámde, most úgy döntöttem, hogy az a bejegyzés elfér még a piszkozatok között.
Hétköznapi hősök. Ha jól emlékszem, jó ideig a Napló műsora adta ezt a címet azokban a riportokban szereplő emberekről, akikre valamiért érdemes felfigyelni mind a mai napig…
Egy 22 éves lányról szeretnék most írni, akit Lillának hívnak. Lillát rendhagyó módon nem a Tégy Jót!-on keresztül ismertem meg, hanem… egy társkereső oldalon. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy tényleg pillanatok alatt megtaláltuk a közös hangot. Ami nem volt nehéz, mert Ő is ugyanolyan beszédes, víg kedélyű, amit nem csodálok, hiszen a vezeték neve is Vigh. 🙂
Lillánál 2012 februárjában osteosarcoma-t állapítottak meg, mely a csontrák egyik fajtája… Lilla viszont nem tragédiaként éli meg mindezt, s ezt én is látom nap, mint nap. Nem gyakorol önsajnálatot, nem kérdezi meg, hogy miért, nem érzi büntetésnek a történteket, pedig Ő is volt élet-halál között… Nem szomorkodik, nem néz vissza a múltba, csak felemelt fejjel tűri a megpróbáltatásokat mind a mai napig, mivel még most is kap kemoterápiás kezeléseket…
Hős? Én határozottan azt mondom, hogy igen! Legyőzte saját félelmeit, saját démonait, s olyanokat vitt emellett véghez, amire egy ilyen helyzetben nem sokan képesek: mosolygósan szép lassan példaképpé vált sorstársai körében. Köztük nekem is. 🙂
Leave a Reply