Blog

Posta Judit tette közzé az alábbi bejegyzést Facebook-on. Figyeljünk oda egymásra, hiszen ezzel is jót teszünk! 🙂

S

ziasztok!

Ma munkából hazafelé jövet, amikor leszálltam a buszról, láttam, ahogy megcsúszott és elesett a sárba egy öreg néni. Rögtön oda siettem hozzá, hogy segítsek neki. Szerencsére nem lett komolyabb baja, de a térdét nagyon megütötte. Volt nála egy jó nehéz szatyor, felvettem a földről és felsegítettem a nénit, szegény a térde miatt alig tudott lábra állni, csak a második próbálkozásra sikerült segítség nélkül talpon maradnia.

Megkérdeztem Tőle, hogy elkísérjem- e hazáig, de Ő nem élt a lehetősséggel, pedig tényleg látszott rajta, hogy fáj a térde. Bőséges hálálkodást követően elváltak útjaink.

Az esést rajtam kívül 4 – 5 ember látta, de fejüket elfordítva ment mindenki a dolgára. A segítő szándék legapróbb jelét sem láttam rajtuk.
Számomra elkeserítő ez a fajta hozzáállás egy bajba jutott embertársunkkal szemben.

Múlt hétvégén mindenhol azt olvastam, hogy mennyien segítettek a hóban rekedteken, de egy öreg néninek 5-6 ember közül csak egy segít…?! Nem értem….

… nem értem, hogy miért ilyen irányba tart a világ, és ha már így van, mi ezt miért hagyjuk? Miért nem volt egyértelmű annak a másik pár embernek, hogy segítsen a néninek?

Egy ilyen eset is lehet tragédia, nem nekem és nem is azoknak, akik nem vettek tudomást a balesetről, hanem a néni családjának. Igen…. balesetről….mert sosem tudhatjuk, hogy milyen következményei lehetnek egy jelentéktelennek tűnő esésnek, csak akkor, ha mi magunk győződünk meg erről….!

Csupa sár lett a kezem, ahogy felsegítettem a magatehetetlen nénit a földről, de nem mérgelődtem, hanem örültem és még most is örülök, hogy szegénynek nem történt komolyabb baja!

Emberek… figyeljünk már egymásra egy kicsit jobban!!! Judit

Az eredeti bejegyzés: https://www.facebook.com/posta.judit/posts/537365916286333