Blog

„Mi” sérült gyermeket nevelő szülők nagyon jól tudjuk, hogy a kikapcsolódás és akár egy nyaralás vagy utazás azért nem fenékig tejfel, és nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan elképzelik. Nekünk szülőknek igazából a napi feladatok és rutin ugyanúgy adottak, csak éppen máshol, más környezetben. Így számunkra a teljes és önfeledt kikapcsolódás, pihenés az nincs is. De ha már megyünk valahova akkor azt kimaxoljuk, hogy gyermekünk számára biztosítsuk a jókedvet és örömet. Számomra mindig azaz elsődleges, hogy Levi jól érezze magát és ez általában mindig sikerül is. Rengeteg dolgot szeret csinálni, ami boldoggá teszi, úgymond sok hobbija van.

Ha csak egy játszótérre megyünk, már boldog és imád hintázni, vagy ha egy szökőkút útba esik, akkor ott is el tudunk lenni hosszú perceket, hiszen nagy barna szemével nagyon szereti nézni, ahogy a víz csobog. Egy hozzánk közeli parkban van egy világító szökőkút, ahová nyáron elég sokszor ellátogatunk. Kiveszem a babakocsiból és apró léptekkel haladva kettesben bele sétálunk, aztán felkapom őt és kirohanok vele a vízsugarak alatt. Ezt nagyon élvezi és nagyokat kacagva boldogan múlatjuk az ott töltött időt.

Ha rossz idő van, betegek vagyunk vagy éppen nincs semmi kinti program, Levi otthon hangszereken játszik a maga kis módján, vagy zenét hallgat. Meghatározó szerepet töltenek be ezek az életében és nincs olyan nap, hogy ne zenélnénk valamilyen formában. Legújabb hobbija a festés, imád maszatolni a festékkel és nagyon ügyesen absztrakt műveket alkotva teszi ezt teljesen önállóan. A színválasztást is maga végzi. Lehetőségünkhöz mérten, de rajong a sétálásért, futópadozásért. Hozza a kis cipőjét napjában többszöri alkalommal, hogy ő igenis most menni akar. Akarata és kitartása határtalan ennek a csöpp kis embernek.

Egyszerűen nem tudok vele betelni! Azt gondolom a motorok és autók utáni rajongása öröklött dolog, tőlem. Imád a kormány mögött és minden áldott reggel ovi előtt előre kell vennem a bal egybe, hogy pár percig úgymond „vezethessen” és közben össze-vissza kapcsolgathasson mindent a műszerfalon, ezzel anyának meglepit okozva elinduláskor. 🙂 A nyári motoros nyaralás óta pedig teljesen odáig van a kétkerekűekért is. (Kire ütött ez a gyerek?) Le sem lehet a motorról robbantani Levit. Ha meghallja a hangjukat, már kapja is oda a fejecskéjét és óriási mosollyal és kacajjal méri fel az adott gépet. Levente állatok iránti szeretete kimagasló, hiszen olyan gyengéden, érzéssel fordul feléjük és szeretgeti őket!

Régebben jártunk lovas terápiára amit mindketten nagyon élveztünk, de sajnos mióta Budapesten élünk ez a lehetőség nem nagyon jön szóba, bár nyárra majd próbálunk ez ügyben lépni valamit, mert hiányzik. A kutyusokat nagyon szeretjük és hát van is Levinek egy saját kis ördöge a mi Mázlink, egy 2 éves tacskó fiú, aki épp olyan akaratos és makacs, mint a gazdája. Évente háromszor biztosan ellátogatunk a Tropicariumba, merthogy Levikém egyszerűen odáig meg vissza van az akvárium rejtette csodákért. Nem, nem lesz halunk…

Inkább megyek évente háromszor vele, meg a napköziben egyébként is van akvárium, amit minden nap láthat. Mindent összevetve azért szép számmal akadnak dolgok, amiknek örül a kis drágám. Az én dolgom, hogy boldoggá tegyem és meg is fogom tenni, amíg csak élek és létezem. Engem az éltet, ha őt boldognak látom és én is akkor vagyok boldog!