Frissítés:
Karácsony előtt megkapta az utolsó kemoterápiát. Sokat zsugorodott a daganat, de sajnos nem tűnt el teljesen. A sugárkezelést egyelőre nem kap. Reménykedünk benne, hogy esetleg megműtenék, bár elég kicsi rá az esély. Nagyon bízunk a gyógyulásában. Most azon dolgozunk, hogy ismét ugyanúgy tudjon járni, mint előtte. Kapott a lábára ortézist és gyógytornász is foglalkozik vele. Jó a kedve és az étvágya is. Jár hozzá egy gyógypedagógus is, akit imád és lejárnak hozzá a tanító nénik is. Sokat tanul és épp ma írta meg a félévi dolgozatait. Már nagyon szeretne iskolába járni.
Az édesanya levele:
N
yár elején megfázással kezdődött Levente kálváriája, bedugult az orra, arcüreg gyulladása lett, majd az utolsó két tanítási napon nem mehetett iskolába, mert zsibbadni kezdett az arca. Szombaton már a sürgősségi osztályra kerültünk a Debreceni Klinikán, azonnal röntgen készült, ami azt mutatta, hogy van ott valami, ezért befektették a pulmonológiára, majd szerdán haza is engedték, kapott gyógyszereket. Csütörtökön éjszaka vissza kellett vinnünk, borzalmas fejfájástól szenvedett, azonnal az intenzív osztályra került, fül-orr gégészt hívtak hozzá. Mindek az események két hét alatt történtek, majd július elején az intenzív osztályról a gyermek onkológiára kerültünk. Kiderült, hogy a fájdalmakat lágyszöveti rosszindulatú daganat okozza, ami koponyája közepén van, a szemei és orra mögött. Nem tudjuk, hogy kell-e műteni, vagy lehet-e műteni, lesz-e szükség sugárkezelésre.
Júliustól tartanak a kemoterápiás kezelések, közben többször kapott vért, trombocitát. Mi szülők felváltva vagyunk a kórházban Leventével, mert igényli mindkettőnket, viszont azt nem tudjuk megoldani, hogy egyszerre mellette legyünk mindketten, hiszen otthon van két fiúnk, akik 14 és 4 évesek. Én anyaságin vagyok, a férjem pedig álláskereső munkanélküli, kénytelen volt felmondani a munkahelyét, mert kamionsofőrként csak kéthetente tudott hazajönni. Utólag tudjuk, ez rossz választás volt, táppénzre kellett volna mennie, de abban az idegállapotban nem tudtunk gondolkodni és nem volt senkink, aki tanácsot adott volna.
Fel kell újítanunk Levente szobáját, meg kell oldanunk a folyamatos utazásokat, hiszen mi szülők egymást is váltjuk a kórházban. Nem könnyű most a helyzetünk, nyár óta folyamatos idegfeszültségben élünk, hiszen a gyermekünk a legszörnyűbb kórral harcol. Kérjük, akinek módjában, segítse anyagilag Levente gyógyulását! Nagyon szépen köszönjük.
Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.
