Az édesanya levele:
C
ili várva várt középső gyermekként, egészségesen jött világra, ám 3 hónapos kora körül mozgásfejlődése leállt, észrevettük, hogy csak a jobb végtagjait mozgatja megfelelően. Azonnal gyógytornászhoz és Dévény-terapeutához mentünk vele, de a kezelések nem hoztak átütő változást. Orvostól orvosig járva végül a Bethesda Kórházban kaptuk meg a diagnózist: kislányunknak agyvérzése volt, melynek következményeképpen a bal oldalán bénulás alakult ki. Később epilepsziás lett, ekkor még romlott az állapota. Az epilepszia csodával határos módon a gyógyszeres kezelés hatására tünetmentessé vált, ekkor indult meg Cili mozgásfejlődése. Két évesen indult el, mára szalad, ugrik, háromkerekű biciklivel teker, nagy mozgásigényű, vidám kislány. Értelme teljesen ép, ügyes kis elsős egy csodálatos iskolában. Az agyvérzés következményei azonban ma is jól láthatók. Mozgása aszimmetrikus, bicebóca, bal kezét szinte egyáltalán nem tudja használni. Bal sarkát nem tudja lerakni, lábujjhegyen jár. Bal cipője folyton leesik, és mára a lábcsontok is deformálódtak. Gyakran fájlalja a lábat, néha egy egész napig nem tud lábra állni. Sok kísérletezés után több, mint egy éve eldöntöttük, hogy szeretnénk eljutni Prágába Nazarkin doktor úrhoz műtétre, de akkor a járványhelyzet miatt tavaly elmaradtak a beavatkozások. Azóta én egyáltalán nem tudok dolgozni, mivel hagyományátadással foglalkozom, óvodákba, művelődési házakba járnék be – persze most nem lehet. Férjem munkája is lecsökkent, a tartalékaink kitartanak szerencsére, de a műtéthez segítségre lenne szükségünk. A műtét felszabadítja a letapadt izmokat, kislányom újra le tudná tenni a sarkát és megszabadulhatna a fájdalmaktól. Ezt a műtétet Magyarországon nem végzik és számtalan előnye van, szerencsére a műtét utáni rehabilitációjára már felkészült szakemberekhez mehetünk majd a Borsóházba. Most viszont viszonylag korai időpontra, május végére kaptunk időpontot. Az Alapítvány segítségét szeretnénk kérni, hogy Cilink áteshessen végre a szükséges beavatkozáson. Előre is hálás szívvel köszönünk minden forintot, amelyet Cilinek szánnak, és – ahogy eddig is tettük – igyekszünk mi is segíteni másokon, ha újra lesz lehetőségünk.
