A nagymama levele:
H
ankó Tiborné vagyok, Felsőzsolcán élek. Én nevelem unokámat, Hankó Dominika Cintiát, aki jelenleg 7 és fél éves. Dominika egészségesen született, egyéves koráig semmilyen problémája nem volt, azonban ekkor agyvelőgyulladást kapott. Állapota rendkívül súlyossá vált, hetekig, sőt hónapokig élet-halál között lebegett.Bár az állapota valamelyest javult, tartós fogyatékosság és bénulás maradt vissza, emellett epilepsziás rohamok gyötrik. Gyakran van szüksége kórházi kezelésre.
Ahogyan korábban említettem, én nevelem, mivel édesanyja a betegség kialakulása után lemondott róla, így hivatalosan is a gyámja lettem. Az édesanyja nem tartja vele a kapcsolatot, és semmit sem tud a gyermek állapotáról. Vállaltam, hogy gondoskodom róla, és mindent megteszek a gyógyulásáért. Egyetlen segítségünk az édesapja, vagyis a fiam, aki már nem él velünk, de időnként támogat minket.
Dominika állapota sajnos gyakran romlik, ezért számtalanszor töltöttünk heteket kórházban, ahol természetesen mindig mellette vagyok. Jelenleg kilátásban van egy műtét Budapesten, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben, amelytől az epilepsziás rohamok csökkenését reméljük.
Munkát vállalni nem tudok, mivel Dominika 24 órás felügyeletet igényel. Korábban folyamatos munkaviszonyom volt, a Felsőzsolcai Református Általános Iskolában dolgoztam takarítóként.
Jelenleg a legnagyobb szükségünk tüzelőre és pelenkára lenne, mivel a pelenkát kivették a közgyógyellátásból. Emellett tartós élelmiszer, bébiétel, valamint pénzbeli támogatás is hatalmas segítséget jelentene számunkra, amit hálás szívvel fogadnánk.
Leave a Reply