Zsófi levele:
K
edves Tégy Jótosok!Szilva Zsófi vagyok, egy örökké vidám kislány, nem régen volt a hatodik születésnapom. Januárban nagyon fájt a hasam, emiatt intenzív osztályra kerültem, majd kiderült, hogy a bal mellékvesémből egy daganat indul ki, amit úgy hívnak, hogy neuroblasztóma.
Van két testvérem, egyikük majdnem négy éves, a nagyobbik nyolc éves, szinte alig találkozom velük, mert sokat vagyok kórházban az anyukámmal, ahol kemoterápiás kezeléseket kapok.
Most, július elején volt a daganat eltávolító műtétem, sikerült az egész daganatot kivenni és olyan szerencsém volt, hogy a vesémet sem kellett eltávolítani. Viszont még ebben a hónapban elkezdődik a felkészítésem a csontvelő transzplantációmra. Egy gép már kiszedte a véremből az őssejteket, ezt feretizálásnak hívják. Ezeket fogom a boxban visszakapni egy kondicionáló kezelés után, hogy teljesen egészséges legyek és majd én is járhassak iskolába, meg csinálhassam azokat a dolgokat, mint a testvéreim, mert most még nem szabad közösségbe sem mennem. 2016. augusztus elsején kezdődik a transzplantációm.Nagyon egyszerű körülmények között élünk, van egy egyszobás házunk, ami fürdőszobás, de nekem nincs külön szobám, amire nagy szükség lenne! Anyukám gyesen van velem, összesen 80.950 Ft a jövedelme, apukám álláskereső, most ő vigyáz a testvéreimre, amikor kórházban vagyunk anyával. Sokat tanakodnak, hogyan csináljanak nekem külön szobát, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket. Hely van, hozzá tudnának építeni a házhoz egy szobát, csak nincs rá pénz. Már azon is gondolkodtak, hogy az egyetlen szobánkból leválasztanak nekem egy kisebb szobát, de sajnos arra sincs pénzük.
Ahhoz kérek segítséget, hogy legyen nekem egy saját szobám, ahová transzplantáció után hazamehetek, amit anyukám naponta tud fertőtleníteni és ott nem kell majd kesztyűt és szájkendőt hordanom, mert az immunrendszerem még gyenge lesz. Erre mindenképpen szükségem van, hogy hazamehessek a kórházból!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget előre is.
Szilva Zsófi
Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.
A betegségről
Neuroblastoma
Dr Benyó Gábor
Mi a neuroblastoma?
A neuroblastoma (ejtsd: neuróblasztóma) az ún. szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata. Leggyakrabban a mellékvese velőállományában jelentkezik, de előfordulhat a gerinc mentén a nyaktól a medencéig, a mellkasban, a hasban és a kismedencében is. Sokszor jelen van már a születéskor, de ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy magától visszafejlődik és semmilyen következménnyel nem jár.
Előfordulási gyakorisága
Évente Magyarországon körülbelül 20-30 új beteg kerül felismerésre. Leggyakrabban 2 éves kor alatt fordul elő (1 év alatti az esetek 25%-a), de idősebb korban is jelentkezhet.
Tünetei
A tünetek attól függően váltakozhatnak, hogy a neuroblastoma a test mely részén alakult ki. Az esetek jelentős részében semmilyen tünetet nem okoz és csak véletlen más okból végzett vizsgálat derít rá fényt. Ezért fordulhat elő számos esetben, hogy csak az előrehaladott daganat okozta általános (más banális betegségek következményeként ugyanúgy gyakran fellépő) tünetekből kerül felismerésre, mint fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, gyengeség. Speciális általános tünetként észlelhető panaszok lehetnek a visszatérő lázas állapot, vizes hasmenések, hirtelen kipirulás, vérnyomáskiugrás.
Klasszikus kezdeti tünete lehet, ha a daganat a koponyába illetve a koponya alapjára terjed, a szem kidülledése és a szem körül észlelhető vérömleny (pápaszem-hematoma). Különböző jelentkezési helyei a testben más és más tünetekkel járhatnak:
- mellkasi daganat: légzési panaszokat, elhúzódó köhögést és nyelési panaszt okozhat
- hasi daganat: fájdalmat, étvágytalanságot, ingerlékenységet okoz, esetleg széklet vagy vizeletürítési zavarral jár
- csontrendszerbe terjedés: csontfájdalmat okozhat
- gerinccsatornába történt terjedés (gyakran `homokóra` formájú a daganat): alsó végtagi gyengeséggel bénulással, járásképtelenséggel jár
- ritka esetekben különleges nehezen felismerhető tünetegyütteseket is okozhat
Kivizsgálás menete
A neuroblastoma diagnózisa sokszor komoly kihívást jelent a kezelőorvos számára, mert sokféle betegséget utánozhatnak a kiindulási tünetek. Gyanúját az orvos által észlelt elváltozás, ultrahang, vagy egyéb képalkotó vizsgálat és vérvizsgálat vetheti fel. Gyanújel lehet a vérben észlelt emelkedett ún. NSE (neuron-specifikus enoláz enzim), ferritin vagy LDH (laktát dehidrogenáz enzim) szint, illetve a 8 órán át gyűjtött, speciális körülmények között tárolt vizeletben észlelt emelkedett VMA (vanilin-mandulasav.), HVA (homovanilin-mandula sav) szint. Szintemelkedésük mértéke összefüggést mutathat a daganat méretével.
Amennyiben felmerül a neuroblastoma lehetősége, szövettani mintavétellel, kis kiterjedésű elváltozások esetén annak teljes eltávolítása után, és egyes speciális előrehaladott esetekben többféle vizsgálat együttes eredményeként szövettani mintavétel nélkül is felállíthatjuk a betegség diagnózisát. Szövettani vizsgálatának elengedhetetlen eleme az ún. N-myc amplifikáció vizsgálata. Az N-myc gén fontos szerepet játszik a neuroblastomában. A vizsgálat a daganatsejten belüli felszaporodás mértékére ad választ. Emelkedett szintje súlyosabb betegséget jelez.
A kivizsgálás része a betegség kiterjedésének pontos meghatározása, mert az a szükséges kezelés intenzitását nagymértékben befolyásolja. Ennek elemei az ultrahang, a röntgen, a CT (esetenként MR) vizsgálat, csontvelőbiopszia, csontszcintigráfia, MJBG-szcintigráfia.
A betegség súlyossága alapján a következő csoportokba sorolható (stádium beosztás):
1. stádium: A daganat a szervezetben csak egyetlen helyen jelentkezik, és az sebészileg eltávolítható
2. stádium: A daganat a szervezetben csak egyetlen helyen jelentkezik és sebészileg nem távolítható el
3. stádium: A daganat a szervezetnek csak egy területéről indul ki, de a környező nyirokcsomókban vagy szervekben, szövetekben is megtalálható.
4. stádium: A daganat kialakulási helyétől távol nyirokcsomókba, csontba, csontvelőbe, májba, bőrbe is ad áttétet.
4S stádium: A daganatot egyetlen helyen túl májra, bőrre történő terjedés és igen korlátozott csontvelői terjedés jellemez.
Kezelése
A magyar gyermekonkológusok megegyezés szerint egységesen, bevált nemzetközi kezelési sémák (protokollok) alapján végzik a neuroblastomás betegek gyógyítását. A kezelést a következő tényezők befolyásolják: a beteg kora a diagnóziskor, a daganat elhelyezkedése, a daganat súlyossági csoportba sorolása és a daganat biológiai jellemzői (pl.: N-myc amplifikáció).
A diagnózis és a betegség súlyosságának pontos megállapítását követően (a daganat teljes eltávolítása, szövettani mintavétel és/vagy részletes vizsgálatok végzése után) többféle kezelési módozat jön szóba. Azt, hogy mennyire intenzív és összetett kezelésre van szükség, a daganat összes jellemzőjének meghatározása után lehet meghatározni. E nagyon pontos besorolás alapján egyes betegeket a daganat műtéti eltávolításán túl nem kell több kezelésben részesíteni. Más, súlyosabb esetekben fél évig tartó intenzív kombinált citosztatikus (daganatsejt ellenes gyógyszer) kezelés után ismételt műtétre, majd posztoperativ (=műtét utáni) kemoterápiára, és autológ őssejtátültetésre is szükség van, melyet féléven át tartó tablettás kezelés követ (retinoidsav -Roacutan- kezelés). Egyes esetekben a kemoterápiás kezelés intenzitása enyhébb lehet. Bizonyos esetekben a kezelést a daganatra, vagy a korábban eltávolított daganat helyére adott sugárterápiával is ki kell egészíteni.
A citosztatikumok adására 2-3 hetenként kerül sor néhány napos infúzió formájában, mely alatt hányás, hányinger jelentkezhet és a haj átmenetileg kihullik, de aztán teljesen visszanő. A köztes időt, amennyiben a kezelés miatt súlyosabb mellékhatás nem lép fel, a betegek az otthonukban tölthetik. A gyermekek a kezelés miatt fokozottan fogékonyak a különböző fertőzésekre, ezért a teljes kezelés ideje alatt iskolába, közösségbe nem járhatnak.
Teendők a kezelés befejezése után
A kezelés befejezését követően sok éven át – akár felnőttkorig – kezdetben 3-6 havonta, majd később évente vérvétellel, képalkotó (MR vagy CT vagy ultrahang) és izotóp (csontscintigráfia, MJBG-szcintigráfia) vizsgálatokkal és speciális vizeletgyűjtéssel ellenőrizni kell, hogy a betegség nem tért-e vissza.
Leave a Reply