Idézet az édesanya leveléből:
S
zabinánál 2013 telén Hodgkin Limfómát azaz nyirokrendszeri rákos megbetegedést diagnosztizáltak. Azóta szinte állandóan kórházban kell feküdnie kemoterápiás kezelés miatt. Ezeket a kezeléseket hol jobban, hol rosszabbul viseli. Ilyenkor nincs étvágya és örülünk neki, ha valamit meg tud enni. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy meg tudjunk neki adni mindent, amire szüksége van. Ez sajnos, egyre nehezebben megy. Az állandó ingázás az otthonunk és a kórház között nagyon sok pénzt emészt fel nap, mint nap.
Sajnos, nehéz anyagi körülmények között élünk. Én minimálbérért dolgozom, a férjem pedig közmunkásként a polgármesteri hivatalban még kevesebb pénzért. Nehezíti helyzetünket, hogy a fiamnál májusában agydaganatot diagnosztizáltak és sürgősen meg is műtötték. Ez újabb anyagi terhet rótt a családra. Ezután nagyobbik lányunknak a méhében találtak jóindulatú daganatot. Nagyon nehéz időszaka van az életünknek. Volt idő, mikor nem tudtam, hogy munka után hová menjek, kit látogassak meg hamarabb, a kemoterápiáktól rosszulléttel küzdő lányomat, vagy az agydaganattal műtött fiam, közben még a nagyobbik lányom is vigaszra szorult. Elszántan küzdünk, hogy mindegyikük mielőbb újból egészséges legyen!
El kezdünk az emeleti részen Szabinának egy saját szobát kialakítani, de csupán a falak állnak, mert sem anyagilag, sem idő hiányában nem voltunk képesek rá. Lassan befejeződnek a kórházi kezelések. Sürgős lenne a szobáját kialakítani, annak szigetelését megoldani és bebútorozni, hiszen még jó ideig a négy fal között kell maradnia és nem mehet közösségbe. Szabina 17 éves, rendészeti szakközépiskolában tanul, jelenleg magántanuló és még ezen az éven biztosan nem mehet vissza a társai közé.
Soha nem kértünk, de egyedül képtelenek vagyunk megoldani a jelenlegi helyzetet. Minden segítséget hálás szívvel köszönünk.
Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.
A betegségről
Hodgkin-limfóma
Az ún. Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Ebstein-Barr Vírus (EBV) fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés.
A limfómák ezen csoportja igen gyakori, a rosszindulatú limfómák közel 50 százalékát teszi ki. A férfiakat gyakrabban érinti a megbetegedés, főleg a 20-40 éves korosztályt.
A Hodgkin-limfóma bizonyos jellegzetességei alapján jól elkülöníthető a többi limfómától. Nagyon jellemző a betegségre az úgynevezett Reed-Sternberg-féle óriássejtek jelenléte a kórosan elváltozott nyirokszövetekben.
Korai stádiumban a betegség még lokalizált (általában a nyak területén kezdődik), idővel a véráram és a nyirokerek útján terjed, generalizálttá válik és nyirokcsomón kívüli szerveket is érint, mint a csontvelő és a máj.
A Hodgkin-limfóma tünetei
A betegség során az immunrendszer funkciója lecsökken, az érintetteknek fokozott a hajlamuk különböző fertőző megbetegedésekre (gomba, TBC, herpes zoster). A Hodgkin-limfóma fő tünetei a fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat (nyaki, hónalji, ágyéki, hasi, mellkasi), alkoholfogyasztást követő nyirokcsomó-fájdalom, fáradékonyság, teljesítőképesség-csökkenés, viszketés, máj- és lépduzzanat. Előfordulhat csont-, tüdő-, vese- és idegrendszeri érintettség, vérszegénység is. A betegség során vissza-visszatérő 38 fok feletti láz, éjszakai izzadás, a testsúly több mint 10 százalékos csökkenése (B-tünetek) is gyakran fellépnek. A diagnózis felállításához a beteg vizsgálatán túl mellkasröntgen, hasi ultrahang, nyaki, mellkas-, hasi CT, csontizotóp-vizsgálat, laborvizsgálat, szükség esetén csontvelő-mintavétel, illetve májbiopszia elvégzésére általában szükség van. A megnagyobbodott nyirokcsomóból való mintavétel és a minta mikroszkópos vizsgálata a kezelés megtervezése szempontjából is nélkülözhetetlen.
A kezelés és következményei
A daganat stádiumától függően a terápia az érintett terület sugárkezeléséből, és citosztatikumok (etoposid, prednisolon, vincristin, adriamycin,bleomycin, cyclophosphamid) kombinált alkalmazásából áll. A betegek mintegy 95 százaléka a megfelelő terápia következtében meggyógyul. A kemoterápiás szerekre nem reagáló esetekben pedig a csontvelő- vagy őssejtátültetés eredményezhet sikert. Mivel a betegség kiújulására többnyire az első öt évben kell számítani, ezért a gyógyulás után is rendszeresen ellenőrizni kell a beteget (mellkasröntgen, hasi ultrahang, labor, fizikális vizsgálat).
Fontos tudni, hogy a sugár- és kemoterápia későbbi hatásai bizonyos esetekben súlyos szövődményekhez vezethetnek. Például gyakrabban alakul ki daganat – emlőrák, pajzsmirigyrák, leukémia – a korábban Hodgkin-limfómával kezelt betegeknél. Egyes kemoterápiás szerek a szívre vannak káros hatással, a sugárzás a tüdőben, a pajzsmirigyben, a hereszövetben és a petefészkekben hozhat létre funkciózavart, károsodást, ezért az alacsonyabb rizikójú betegek a kevésbé toxikus kezelésben kell, hogy részesüljenek.
Leave a Reply