• A gyűjtés lejárt.
  • Még nem kapott ölelést.
  • A támogatás összege közvetlenül a támogatott számlájára kerül.

Szülei egy mozgásterápiás készüléket szeretnének neki beszerezni, ez azonban nagyon drága, viszont a kislánynak nagyon sokat segítene...

2

011. január 28-án a várható szülési terminusban született császármetszéssel és 3380 g testsúllyal.

Miután 3 hónapos korában védőoltáson esett át, a későbbiekben az vettük észre, hogy a gyermek nem úgy mozog,mint ahogy kellene és a fejecskéjét sem képes megtartani, az oldalra billen. Az ortopédián a rendszeres kontroll alkalmával nem állapítottak meg semmilyen rendellenességet. A gyermekünk
fejlődött és nőtt, viszont semmilyen testmozgás nem volt nála észlelhető. A későbbiekben légzési nehézségeket is észleltünk nála, amelynek látható jele a hassal és nem a tüdővel való lélegzés volt. A gyermek ideggyógyász áprilisban, a gyermekünk 4,5 hónapos korában a következő diagnózist állapította meg: I típusú SMA (Werdning-Hoffmann kór) – akut gerincvelői izomsorvadás. A Kassai Egyetemi Kórház gyermekklinikájának rehabilitációs központjába irányított minket, ahova 2012. január 25-ig, heti 2 alkalommal rendszeres rehabilitációra jártunk.,közben Sárospatakra Dévény Anna tornára. Jelentős előrelépés volt tapasztalható gyermekünk testmozgásában, ami lábujjak, talpak mozgásában nyilvánult meg, valamint abban, hogy képes volt megtartani a játékokat kis kezeiben.

Később a gyermek többször magas lázat kapott, nyálazni kezdett, nem evett, de nekünk úgy tűnt, hogy elkezdtek jönni a fogai.

Ez az állapot 2 héten át tartott, majd ezt követően a gyermekünk állapota rohamosan romlani kezdett és fulladás is gyötörte. Elkezdtük újraéleszteni és kénytelenek voltunk kihívni a mentőszolgálatot, amely a gyermeket kórházba szállította, ahol 3 napot töltött. Sajnos ennek ellenére át kellett őt szállítani a Kassai Egyetemi Kórház gyermekklinikájának intenzív osztályára, ahol gépekre kapcsolva biztosítják lélegeztetését. Egy teljes hétig volt kómában. Azt követően beleegyezésünkkel tracheotomiát (légcsőmetszést) hajtottak nála végre és mind a mai napig gépek segítik lélegeztetését.

A kórházban arról tájékoztattak minket, hogy amennyiben a gyermekünket haza akarjuk vinni, nyálkaelszívó műszerre és lélegeztető készülékre lesz szükségünk.2 hónap ott lét alatt sikerült beszereznünk, így haza jöhettünk.

Mindeddig nem vagyunk képesek teljes mértékben átérezni a helyzetet, amibe kerültünk és nem tudjuk mi vár még a továbbiakban reánk. Ugyan jobbulásban reménykedünk és bízunk, viszont nem tudhatjuk, milyen további akadályokat gördít még elénk a sors.

Próbálunk minden egyes boldog pillanatot átélni, amikor gyermekünk akárcsak egy kicsit is ránk mosolyog, vagy ha kezecskéjét felemeli. A sírás fojtogat bennünket, amikor kicsi testét az ágyban fekve látjuk, s körülötte a sok csövet és gépet, amelyek életben tartják.

Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.