A Várpalotablog cikke:
„Dávid egy huszonhárom éves fiatalember. Néha még olyan kölyök is tud lenni, egyébként azt mondta neki az élet, hogy ne legyen kölyök. Dávid megkomolyodott. A Góliát neve: Hodgkin lymphoma. Mindenki értse: nyirokmirigyrák. Dávid és Góliát most egymással küzdenek. Az időt Góliát diktálja, persze: tizenöt nap, most, maximum.
Tessék akkor most egy picit figyelni, mert a Várpalotablog meggondolja, hogy mihez adja a nevét. Ehhez most azonnal!
Ülünk egy kedves sráccal, aki képes arra, hogy elmeséli a saját történetét. Gyors történet ez. Pavlényi Dávid 2011. őszén köhögni kezdett, rosszul lett. Németországban dolgozott, kárpitosként. Itthon megvizsgálták, kapott antibiotikumot is, aztán visszament Németországba, aztán újra hazajött napokra rá, mert a szervezete már nem működött, már nem akart benne semmi sem maradni, aztán egy másik orvos az év végén elküldte szövettani vizsgálatra, aztán az analízis kimondta: rosszindulatú daganat.
Kék golyó utca – aki tudja, érti. (Országos Onkológiai Intézet)
A vizsgálatokban megállapított IV/B-stádiumot senki sem szerette volna érteni. Ez a kimutatható legrosszabb. Dávid testében sajnos teljesen szétszóródott a kór, nyakán, mellkasán, gyomorban, tüdőben. Kezdődött a kemoterápia. Hat ciklus (ciklusonként két alkalom) eredményt mutat, a következő kettő már nem. Újabb két ciklus, erősebb „dózissal” már, az első után eredmény, aztán már nem. Egyértelművé vált, hogy a kemoterápia nem segít – őssejt-beültetésre lesz szükség. Az őssejtet sikeresen levették. (Közben kapott még kemoterápiát, az utolsótól annyira legyengült, hogy tüdőgyulladás lett belőle.) Aztán tüdőtükrözés, szabályosan átmosták a tüdejét, aztán újabb szövetminta, amelyik ismét igazolta a Hodking lymphomát. Góliát itt maradt.
Dávid élete megmenthető. A brentuximab vedotin kezeléssel. S akkor most nagyon tessék figyelni az alábbiakra!
Kezelésenként három injekció, injekciónként egy millió forint.
Elvileg két sikeres kezelés (hat millió forint) már alkalmas az őssejt beültetésére.
A gyógyuláshoz öt kezelés szükséges.
Az első kezelést ezen írás közzétételétől számítva egy héten belül meg kell kezdeni. Nem kellene, tessék érteni, hanem: kell! Felhívásunkhoz mellékeljük a kezelőorvos zárójelentését. Tessék elolvasni, köszönjük!
Ami most gyorsan fontos: Várpalota város önkormányzata által alapított Egy Mosolyért Közalapítvány vállalta, hogy számlaszámláján fogadja a segítő támogatásokat. Az alapítvány: kiemelt közhasznú alapítvány.
Lényegesnek tartjuk ezt megjegyezni abból a szempontból, hogy valamennyi Dávidnak érkező támogatás, segítség útja így bármikor ellenőrizhető.
Azonban most fontos a gyors segítség.”
Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.
A betegségről
Hodgkin-limfóma
Az ún. Hodgkin-limfóma a nyirokrendszer olyan rosszindulatú daganatos burjánzása, melynek megjelenését összefüggésbe hozzák az Ebstein-Barr Vírus (EBV) fertőzéssel. Kezelése napjainkban egyre eredményesebb, jelenleg a legsikeresebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés.
A limfómák ezen csoportja igen gyakori, a rosszindulatú limfómák közel 50 százalékát teszi ki. A férfiakat gyakrabban érinti a megbetegedés, főleg a 20-40 éves korosztályt.
A Hodgkin-limfóma bizonyos jellegzetességei alapján jól elkülöníthető a többi limfómától. Nagyon jellemző a betegségre az úgynevezett Reed-Sternberg-féle óriássejtek jelenléte a kórosan elváltozott nyirokszövetekben.
Korai stádiumban a betegség még lokalizált (általában a nyak területén kezdődik), idővel a véráram és a nyirokerek útján terjed, generalizálttá válik és nyirokcsomón kívüli szerveket is érint, mint a csontvelő és a máj.
A Hodgkin-limfóma tünetei
A betegség során az immunrendszer funkciója lecsökken, az érintetteknek fokozott a hajlamuk különböző fertőző megbetegedésekre (gomba, TBC, herpes zoster). A Hodgkin-limfóma fő tünetei a fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat (nyaki, hónalji, ágyéki, hasi, mellkasi), alkoholfogyasztást követő nyirokcsomó-fájdalom, fáradékonyság, teljesítőképesség-csökkenés, viszketés, máj- és lépduzzanat. Előfordulhat csont-, tüdő-, vese- és idegrendszeri érintettség, vérszegénység is. A betegség során vissza-visszatérő 38 fok feletti láz, éjszakai izzadás, a testsúly több mint 10 százalékos csökkenése (B-tünetek) is gyakran fellépnek. A diagnózis felállításához a beteg vizsgálatán túl mellkasröntgen, hasi ultrahang, nyaki, mellkas-, hasi CT, csontizotóp-vizsgálat, laborvizsgálat, szükség esetén csontvelő-mintavétel, illetve májbiopszia elvégzésére általában szükség van. A megnagyobbodott nyirokcsomóból való mintavétel és a minta mikroszkópos vizsgálata a kezelés megtervezése szempontjából is nélkülözhetetlen.
A kezelés és következményei
A daganat stádiumától függően a terápia az érintett terület sugárkezeléséből, és citosztatikumok (etoposid, prednisolon, vincristin, adriamycin,bleomycin, cyclophosphamid) kombinált alkalmazásából áll. A betegek mintegy 95 százaléka a megfelelő terápia következtében meggyógyul. A kemoterápiás szerekre nem reagáló esetekben pedig a csontvelő- vagy őssejtátültetés eredményezhet sikert. Mivel a betegség kiújulására többnyire az első öt évben kell számítani, ezért a gyógyulás után is rendszeresen ellenőrizni kell a beteget (mellkasröntgen, hasi ultrahang, labor, fizikális vizsgálat).
Fontos tudni, hogy a sugár- és kemoterápia későbbi hatásai bizonyos esetekben súlyos szövődményekhez vezethetnek. Például gyakrabban alakul ki daganat – emlőrák, pajzsmirigyrák, leukémia – a korábban Hodgkin-limfómával kezelt betegeknél. Egyes kemoterápiás szerek a szívre vannak káros hatással, a sugárzás a tüdőben, a pajzsmirigyben, a hereszövetben és a petefészkekben hozhat létre funkciózavart, károsodást, ezért az alacsonyabb rizikójú betegek a kevésbé toxikus kezelésben kell, hogy részesüljenek.
Leave a Reply