Az édesanya levele:
T
avasszal kisfiam fején nőtt egy dudor, azt hittük, hogy elesett és megütötte magát. Orvoshoz mentünk, megröntgenezték és azt a javaslatot kaptuk, hogy jegelni kell a duzzanatot és három hét múlva menjünk vissza ellenőrzésre. Miután nem múlt el, CT vizsgálatot javasoltak, amely alapján kiderült, hogy amit először puklinak gondoltunk, az lehet osteosarcoma vagy histiocytosis (gümős elváltozások). Emiatt volt MR vizsgálat is, amikor már látszott, hogy ez egy csontból kinőtt daganat.2016. május 10-re daganateltávolító műtétet terveztek, de az előző napi vérvétel nagyfokú gyulladást jelzett, a kivizsgálások után kiderült, hogy a vese és mellékvese területén is van egy daganat, amely 6,6×5,9 cm átmérőjű. Azonnal elkezdődött a kemoterápiás kezelése, majd ezt követte a hasi műtét, amelynél nem sikerült a daganathoz hozzáférni, mert behálózza az ereket is. Biopszia után állapították meg a diagnózist: neuroblasztómás a kisfiam. Végeztek csontvelő vizsgálatot, szerencsére ott nem találtak rossz sejteket. Ezután megkapta a protokoll szerinti kemoterápiás kezeléseket, és a debreceni Gyermekonkológia átirányított bennünket a miskolci Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályra, saját donoros csontvelőtranszplantációra.
Egy feretizáláson – véréből kigyűjtik az őssejteket, melyeket a rossz sejtektől megtisztítva, kondicionáló kezelések, azaz nagy mennyiségű kemoterápiás kezelések után a boxban kap vissza – már túl vagyunk, még egyre szükség van, mert kevés őssejtet sikerült kinyerni. Majd ezek után kezdődik el a transzplantációja, mely az egyetlen esélye a gyógyuláshoz.
Transzplantáció után nem mehet közösségbe, egy félévig még az otthonunkban csak a saját szobájában lehet szájkendő és kesztyű nélkül, minden nap friss ételt kell főzni számára, szobáját naponta fertőtleníteni, ruháit vasalni, stb.
Négy gyermekes családanya vagyok, két iskolás és egy óvodáskorú gyermekem van Sanyikán kívül. Élettársam dolgozik, a húgom segít be a gyermekek ellátásába most. Elég nehéz anyagi körülmények között élünk, albérletben lakunk, amely fatüzeléses, komfortos. Két szoba van a házban, az egyikből szeretnénk Sanyika szobáját leválasztani, bebútorozni és kialakítani a számára fontos életkörülményeket. Segítség nélkül ezt nem tudjuk megoldani, minden segítséget köszönünk.
Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány gyűjtése, a gyűjtések szövege és valamennyi adata az Alapítvány tulajdona, az más részére ki nem adható, nem felhasználható.
A betegségről
Neuroblastoma
Dr Benyó Gábor
Mi a neuroblastoma?
A neuroblastoma (ejtsd: neuróblasztóma) az ún. szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata. Leggyakrabban a mellékvese velőállományában jelentkezik, de előfordulhat a gerinc mentén a nyaktól a medencéig, a mellkasban, a hasban és a kismedencében is. Sokszor jelen van már a születéskor, de ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy magától visszafejlődik és semmilyen következménnyel nem jár.
Előfordulási gyakorisága
Évente Magyarországon körülbelül 20-30 új beteg kerül felismerésre. Leggyakrabban 2 éves kor alatt fordul elő (1 év alatti az esetek 25%-a), de idősebb korban is jelentkezhet.
Tünetei
A tünetek attól függően váltakozhatnak, hogy a neuroblastoma a test mely részén alakult ki. Az esetek jelentős részében semmilyen tünetet nem okoz és csak véletlen más okból végzett vizsgálat derít rá fényt. Ezért fordulhat elő számos esetben, hogy csak az előrehaladott daganat okozta általános (más banális betegségek következményeként ugyanúgy gyakran fellépő) tünetekből kerül felismerésre, mint fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, gyengeség. Speciális általános tünetként észlelhető panaszok lehetnek a visszatérő lázas állapot, vizes hasmenések, hirtelen kipirulás, vérnyomáskiugrás.
Klasszikus kezdeti tünete lehet, ha a daganat a koponyába illetve a koponya alapjára terjed, a szem kidülledése és a szem körül észlelhető vérömleny (pápaszem-hematoma). Különböző jelentkezési helyei a testben más és más tünetekkel járhatnak:
- mellkasi daganat: légzési panaszokat, elhúzódó köhögést és nyelési panaszt okozhat
- hasi daganat: fájdalmat, étvágytalanságot, ingerlékenységet okoz, esetleg széklet vagy vizeletürítési zavarral jár
- csontrendszerbe terjedés: csontfájdalmat okozhat
- gerinccsatornába történt terjedés (gyakran `homokóra` formájú a daganat): alsó végtagi gyengeséggel bénulással, járásképtelenséggel jár
- ritka esetekben különleges nehezen felismerhető tünetegyütteseket is okozhat
Kivizsgálás menete
A neuroblastoma diagnózisa sokszor komoly kihívást jelent a kezelőorvos számára, mert sokféle betegséget utánozhatnak a kiindulási tünetek. Gyanúját az orvos által észlelt elváltozás, ultrahang, vagy egyéb képalkotó vizsgálat és vérvizsgálat vetheti fel. Gyanújel lehet a vérben észlelt emelkedett ún. NSE (neuron-specifikus enoláz enzim), ferritin vagy LDH (laktát dehidrogenáz enzim) szint, illetve a 8 órán át gyűjtött, speciális körülmények között tárolt vizeletben észlelt emelkedett VMA (vanilin-mandulasav.), HVA (homovanilin-mandula sav) szint. Szintemelkedésük mértéke összefüggést mutathat a daganat méretével.
Amennyiben felmerül a neuroblastoma lehetősége, szövettani mintavétellel, kis kiterjedésű elváltozások esetén annak teljes eltávolítása után, és egyes speciális előrehaladott esetekben többféle vizsgálat együttes eredményeként szövettani mintavétel nélkül is felállíthatjuk a betegség diagnózisát. Szövettani vizsgálatának elengedhetetlen eleme az ún. N-myc amplifikáció vizsgálata. Az N-myc gén fontos szerepet játszik a neuroblastomában. A vizsgálat a daganatsejten belüli felszaporodás mértékére ad választ. Emelkedett szintje súlyosabb betegséget jelez.
A kivizsgálás része a betegség kiterjedésének pontos meghatározása, mert az a szükséges kezelés intenzitását nagymértékben befolyásolja. Ennek elemei az ultrahang, a röntgen, a CT (esetenként MR) vizsgálat, csontvelőbiopszia, csontszcintigráfia, MJBG-szcintigráfia.
A betegség súlyossága alapján a következő csoportokba sorolható (stádium beosztás):
1. stádium: A daganat a szervezetben csak egyetlen helyen jelentkezik, és az sebészileg eltávolítható
2. stádium: A daganat a szervezetben csak egyetlen helyen jelentkezik és sebészileg nem távolítható el
3. stádium: A daganat a szervezetnek csak egy területéről indul ki, de a környező nyirokcsomókban vagy szervekben, szövetekben is megtalálható.
4. stádium: A daganat kialakulási helyétől távol nyirokcsomókba, csontba, csontvelőbe, májba, bőrbe is ad áttétet.
4S stádium: A daganatot egyetlen helyen túl májra, bőrre történő terjedés és igen korlátozott csontvelői terjedés jellemez.
Kezelése
A magyar gyermekonkológusok megegyezés szerint egységesen, bevált nemzetközi kezelési sémák (protokollok) alapján végzik a neuroblastomás betegek gyógyítását. A kezelést a következő tényezők befolyásolják: a beteg kora a diagnóziskor, a daganat elhelyezkedése, a daganat súlyossági csoportba sorolása és a daganat biológiai jellemzői (pl.: N-myc amplifikáció).
A diagnózis és a betegség súlyosságának pontos megállapítását követően (a daganat teljes eltávolítása, szövettani mintavétel és/vagy részletes vizsgálatok végzése után) többféle kezelési módozat jön szóba. Azt, hogy mennyire intenzív és összetett kezelésre van szükség, a daganat összes jellemzőjének meghatározása után lehet meghatározni. E nagyon pontos besorolás alapján egyes betegeket a daganat műtéti eltávolításán túl nem kell több kezelésben részesíteni. Más, súlyosabb esetekben fél évig tartó intenzív kombinált citosztatikus (daganatsejt ellenes gyógyszer) kezelés után ismételt műtétre, majd posztoperativ (=műtét utáni) kemoterápiára, és autológ őssejtátültetésre is szükség van, melyet féléven át tartó tablettás kezelés követ (retinoidsav -Roacutan- kezelés). Egyes esetekben a kemoterápiás kezelés intenzitása enyhébb lehet. Bizonyos esetekben a kezelést a daganatra, vagy a korábban eltávolított daganat helyére adott sugárterápiával is ki kell egészíteni.
A citosztatikumok adására 2-3 hetenként kerül sor néhány napos infúzió formájában, mely alatt hányás, hányinger jelentkezhet és a haj átmenetileg kihullik, de aztán teljesen visszanő. A köztes időt, amennyiben a kezelés miatt súlyosabb mellékhatás nem lép fel, a betegek az otthonukban tölthetik. A gyermekek a kezelés miatt fokozottan fogékonyak a különböző fertőzésekre, ezért a teljes kezelés ideje alatt iskolába, közösségbe nem járhatnak.
Teendők a kezelés befejezése után
A kezelés befejezését követően sok éven át – akár felnőttkorig – kezdetben 3-6 havonta, majd később évente vérvétellel, képalkotó (MR vagy CT vagy ultrahang) és izotóp (csontscintigráfia, MJBG-szcintigráfia) vizsgálatokkal és speciális vizeletgyűjtéssel ellenőrizni kell, hogy a betegség nem tért-e vissza.
Leave a Reply